Ma történt velem néhány nagyon kellemes dolog. Az első az volt, hogy volt, amit reggelizzek :). Aztán meg beültem egy taxiba hogy menjek le némi Filmtettel az Apexhez. A Széchenyi tér körül a taxis benyom egy gombot és megszólal valami ismerős hang. Jon Andersonhoz hasonlít. Kérdem, mi ez? Rádió vagy az ő kazettája. Az ő kazettája, mondja. Ez YES, nem? – kérdem. Majdnem, Anderson szólólemez. Miért, ismerem? – kérdi kikerekedett szemekkel. Hogyne ismerném. Nagy progrock rajongó vagyok. Kezdjük sorolni a régi nagy bandákat. Tull, Crimson, ELP, Zappa… elhiszitek, mennyire jólesett? És egy ilyen ember taxisként kell dolgozzon. Fura is volt, amikor beültem, nem az a szarrá izzadt taxibelső fogadott. Szóval nagyon kellemes volt, egymásra találtunk, elengedett a fártpénzből valami 10 ezer lejt (1 új lej). Egészen meghatódtam, kár hogy nem cseréltünk számot, biztos lett volna valami jó cucca, pl. dicsekedett a Rick Wakeman-gyűjteményével, ami nekem hiányos.
Na és a másik kellemes dolog ma az, hogy lejövök az infólaborba és mi fogad? Stanley Kubrick 1953 Fear and Desire. Az első Kubrick-film!!! A gyűjteményem utolsó darabja! Amit már lassan 7-8 hónapja töltögetek a DC++-on, irtózatosan lassan. És ma, az utolsó nap, amikor még itt vagyok Kolozsváron, lejön. Igaz, bűn rossz minőség, de megvan!! Remélem, csupa ilyen kellemes dolog fogad ma és az egész nyáron. (By the way: az éjjel végre megnéztem újra a Legyet. Fogok írni egy dicshimnuszt róla ahogy hazaérek.)
Legutóbbi hozzászólások