Meltdown

A régi freeblogos blogot próbálom áthozni.

Havi archívumok: március 2007

301

Na, az éjjel beraktam letölteni az 1962-es filmet, a “The 300 Spartans” címűt, ami megihlette Miller papát annak idején kölökként. Le is jött reggelre, mindjárt megnézem, csak fordítsam le ezeket a kivonatokat.

Reklámok

Háromszáz, az mennyi új lejben?

Jakabffy Samunak, úgy tűnik, végre bejött. Utoljára akkor láttam ekkora tolongást a Viktória moziban, amikor a Filmtettfeszten a Sorstalanság című nagy lágerruhás léggömböt vetítettük. És akkor csak két vetítés volt, ez a 300-ból meg az utolsó nap, a csütörtök éjszakai (azután derült ki, hogy lesz még a jövő héten is, meg is értem). És az ár se semmi, a cím egyharmadát kérik el régilejben, ami még a Repcsi áraihoz képest is szemguvasztó. De összejött, na. És teltház volt (még sorsoltak is).

Magáról a filmről igazából nem is tudok mit mondani. Sajnos referenciafilm lesz hamarosan, pedig nem érdemli meg, mert nagy szemfényvesztés (melyik film nem az?). A képi világ, amit létrehoztak, amúgy tényleg lenyűgöző. Más oldalról próbálják megragadni a képregényességet, mint a Rodriguez a Sin Cityvel – és az szerintem eredetibb, mert a filmképen belül hozza létre. Itt a folyamatos lassítással játszanak, ami már túl konvencionális eszköz. De tényleg beszarsz a látványtól. Minden elismerésem a ruhásoké (baszott jól néznek ki a sisak-pajzs-vöröslepedő kombinációk), a díszleteseké, a sminkeseké (Xerxész hihetetlenül imbolyog a röhejes és a magasztos határán), az art directoroké, a dizájnereké és szpesöl fx supervisoroké. S persze az operatőré. Maga a rendezés, hát istenem. A fontos sorok ugatva vannak, hogy meghallja mindenki. A többi meg nem fontos. Meg a forgatókönyv, áááááá, le kell töltsem a Frank Miller képregényt, nem hiszem hogy ilyen szar replikákat írt. Tényleg, honnan a faszból teremtek hirtelen orkok és egyéb gyűrűkura-figurák a thermopülai szorosba? A főszereplő fickó amúgy eléggé rendben van, a szakáll meg minden elég “göröggé” (muhahaha) teszi, egy-egy szőke bajtársától eltérően (mutass egy szőke görögöt vagy szőke cigányt és én mutatok neked egy zöld fanszőrzetet)

Azt éreztem, mint amikor a Kill Billt néztem: hogy tetszik ugyan, de valami nagyon nem stimmel. S azóta teljesen megcsömöltem Tarantinótól és a gyerekes ötleteitől, egy cseppet se tartom zseninek, úgyhogy ennek se jósolok sok jót. Meg túlságosan tisztelem a görög mitológiát és történelmet ahhoz (ezen nőttem fel, faltam a nagy vastag Mitru-kötetet), hogy ki tudjam jelenteni erre a filmre, hogy mestermunka. Nem a hatásvadászattal van bajom, mert persze, előre tudtam, hogy az lesz, és elfogadtam mint alapvető játékszabályt. Csak ahelyett, hogy hatékony lenne, csak hatásos marad, ha érzékelitek a finom különbséget. Nemtom na, számomra az egész görög kultúra mást képvisel. Ettől függetlenül, ha valaki kifizeti a pénzt, meg tudnám nézni még párszor.

És utánanéztem, tényleg van télen hó a Tajgetoszon. Befogtam a pofámat. És azt is tudom már, hogy az üvöltés nagyon hatékony tömegkommunikáció.

Merthogy csikö nem bírom a kritikát

Hát drágáim, az egy dolog hogy én nem bírom, de ti hogy bírjátok? Mert a baromságok kimoderálása az ÉN BLOGOMBAN nemcsakhogy alanyi jogom és hozzátartozik az ÉN szólásszabadságomhoz, hanem a kritika legszubtilisebb, nem ordibálós formája is egyben!!

Hát igen, kedves honfi- és elvtársaim, egy-két egyed bebizonyította, hogy bizony butaság volt részemről kikapcsolni az előzetes moderálást. Nem tudom, hogy magyarázzam el szépen: az, hogy ide legszomorúbb magyar szónak beírjátok a nevemet, egyszerűen senem frappáns, senem vicces, senem releváns! S az, hogy erőltetitek, az pláne hogy nem. S az, hogy semmi más nem jut eszetekbe és mégis eszeveszettül nekiveselkedtek a kommentálógombnak, az aztán végtelenül nem vicces!!!!!!! Assholes…

Filmes idézetek

Amint a szemfülesebbje talán már észrevette, muhahahh, pár kedves barátommal egy új, zehr tematisch blogot indítottunk. Emőke, Garat és én. A kedvenc (vagy relevánsnak gondolt) filmes idézeteinket fogjuk ledugni a torkaitokon. Indzsoly. Közben látom, hogy Csabika szünetel, remélem, felébred hamar. Szóval itt van:
http://moviequotes.freeblog.hu. Ja, amúgy az egészet ez ihlette: AFI Filmidézetek. Ennek az alternatívája, vagy mi.

Faster Munkácsy Kill Kill Kill

Remélem, nem haragszik meg Attila: berakom nagyban is, hogy olvasható legyen a felirat, meg egyáltalán kiélvezhető legyen a 16:9-es HD felbontás, muhahaha. Kattints a kis képre.


A legszomorúbb magyar szó

Szerintetek melyik a legszomorúbb magyar szó? Mindenki beírhatja a maga tippjeit. Kezdem én: leépülés.

Disztópiák

A napokban elkezdtem régi, parciálisan elfeledett és/vagy kultikus sci-fi-ket nézni, vagy inkább bepótolni, fogalmam sincs, hogy maradhattak ki.

A Logan’s Run egy jó nagy költségvetésű disztópiás sci-fi. Az egész emberi társadalom néhány dómban él, 30 évesen rituálisan meghal és lombikban szaporodnak. Logan egy zsaru, aki a 30 éves rítushalál elől menekülőkre vadász. Beleszeret egy macába, akivel csodával határos módon kiszöknek a városból abba, ami a mi civilizációnk volt valamikor. Vagyis az amerikaiaké, mărog. Ott találkoznak egy öregemberrel és annak macskáival, akit tágra nyílt pupillákkal bámulnak. Happy ending, Michael York feszélyezetten szar színészi játéka, Peter Ustinov kedélyesen kedves, rutinos alakítása és Jerry Goldsmith szokásostól eltérően gyenge zenéje. Hatos vagy hetes.

Na, de ennél sokkal izgalmasabb és kultikusabb a Soylent Green. Charlton Hestont sosem szerettem, főleg azóta nem, hogy megnéztem a Moore Miki első dobbantását, a Bowling for Columbine-t. Na de viszont ez tényleg kurvajó film. Nincsenek benne izzadtságszagú díszletek és sztaniol kosztümök, robotok vagy egyéb baromságok, sokkal olajozottabb az egész (a virítóan festékpiros művér elég röhejes, de ettől csak kultikusabb szokott lenni egy film). Mindehelyett egy korántsem happy, perverz befejezés. Nem is mondom el, mi a poén, nézzétek meg. A Videodrome-hoz és más sci-fi alapművekhez hasonlóan (“long live the new flesh”, “wake up, time to die”, “i’ll be back”) az utolsó mondata azóta szlogen, jelmondat, aforizma, szállóige, hívdaminekakarod lett: “Soylent Green is people!!” Nem mondom el mit takar, nézzétek meg, megéri.

Holnap pedig a Westworld lesz, Crichton (akit sokan utálnak a Jurassic Pork miatt, de Verhoevenhez és más reálos indíttatású művészekhez hasonlóan nagyon tudott valamit) mester eklektikus, szürreál sci-fi-thriller-western (ugye nem hitted volna hogy ilyen is van) akciófilmje. Aztán meg 1-2 Carpenter-cucc (a Starmant nemrég néztem újra tizenvalami év után és kívülről emlékeztem gesztusokra belőle, hihetetlenül szép élmény volt), az Escape from New York és talán a Dark Star. Majd elmesélem.

Iuiv

Valaki magyarázza el nekem, mi a lényege annak, hogy szervezetek meg mindenféle jogi személyek csinálnak maguknak iwiwes ökáuntot? S aztán pláne annak mi a lényege, hogy Nagy Magyarország csinál magának ilyen iwiwes juzert? Még ha csak egy lenne belőle, de hetente legalább egy nagymagyarország jelöl be rég nem látott ismerősének. Egy ideje szépen megfogtam és az összes ilyent visszautasítottam, kezdve az elszakított részektől a kolozsvár mint persoanăn keresztül egészen az összes káeftéig. Sziasztok!

Szondi két uploadja

Mi az a halk hang, amit a boldog emberek adnak ki random időközönként?

Happy-nesz

Miért rossz a blogolás?

1. Bántja a vízilóbőrt is (Zu Risiken und Nebenwirkungen fragen sie ihren Arzt oder Apotheker.)

2. Céltábla lesz tőle az ember, kiszolgáltatja magát a sok faszkalapnak (és csiklóvédőnek – hogy PC legyek). És hamis illúziót kelthet: hogy pl. guru lettél.

3. A közeli barátaid eltávolodnak.

4. Növeled a támadási felületet azok számára, akik utálnak (ez látszólag összefügg a kettes ponttal, és nem is csak látszólag, de azért külön van).

5. Áthelyezi a ritmust, ha nem ügyelsz, kizökkent.