Az unalomig ragozott s amúgy is unalmas Avatár kapcsán most megint felélénkülni látszik a háromdé témája. A téma nagyon nem régi, már régóta ott van, én pl. már szinte 13 éve láttam a floridai diznilendben ilyent, nem volt nagy vaszizdasz, ahogy az Avatár kapcsán sem egy nagy vaszizdasz: nem befolyásolja alapjaiban a filmnyelvet, a narratívát, hanem csak egy gimmick. Egy bundle, egy production value, amitől a néző úgy érezheti magát, mint akinek kinyalják a seggét a többi nézőhöz képest. Közben nem, csak két, hosszútávon fejfájást okozó polárszűrőt kap a fejére. És minden néző.
Szóval az ötvenes évek óta kínlódnak a 3D-vel, most megint erőre kapott nemtomhányadikszor a téma. Az, hogy Cameron beemelte a legeslegdrágább produkciók világába ezt a technikai cselt, ad némi hátszelet a nem feltétlenül szerencsésen indult (ötvenes évek szar B-horrorjai és sci-fijei használták), hamis illúziót keltő, szemet erőltető technikának. De miért olyan fontos ez nekik? Mert kurvanehéz Hollywoodnak mindig vezetni valahogy azt a versenyt, amit régebb a tévével kellett vívnia, és most – jól figyelj – a kézi hádék és egyebek elterjedésével az “amatőr”filmesekkel kell vívnia. Azzal a jelenséggel, amivel pl a Blair Witch is nagyot dobbantott, jó olcsón. A coppolai utópia beteljesülését próbálják késleltetni, megőrizni sokmilliós hegemóniájukat, s ehhez a 3D mesterséges felhypolása a legmegfelelőbb cucc, mert kellő távolságot tudnak ékelni maguk (értsd a hollywoodi ivory tower) és a szuburbiákból kis Sony PD-jükkel előretörő sereg közé, akik még attól sem riadnak vissza, hogy ha kell, a 4:3-as, DV-re forgatott cuccot filmre írják ki és úgy fesztiváloztassák. De 3D-t házilag nem fognak csinálni egy ideig, az biztos.
Gondoljuk csak el: egy nagyfejes, akinek semmi köze a filmhez (márpedig az összes nagy hollywoodi stúdiót megvette valami még nagyobb ilyen), aszondja: ne már hogy ilyen sok pénz kell erre a szar filmre, nézzétek meg azt a két mexikói srácot, egy szar hádévével milyen zsír filmet csináltak, szinte ingyen. Túlzás lenne azt mondani, hogy ettől rettegnek mogulék, de valahol ez mozgatja az egészet: folyamatosan igazolniuk kell önmagukat, akkor is ha már semmi, de semmi újat nem tudnak mondani hosszú évek óta. Márpedig nem tudnak: a forgatókönyv-recycling (amit mi, hülyék elnéző szóval remake-nek mondunk) soha nem látott méreteket öltött, annál durvább már talán csak az erőltetett folytatásosdi.
Hollywood mindig így próbálta vezetni a versenyt, s egyes újításaik nagyon faszák lettek (a nagyonszélesvásznúfilm, a surround), mások ambiguózus-dubiózus-ejnye-hmm-ek (3D, Technicolor), másokat pedig alig lehet lenyelni (anamorf lencsék, hipergyors vágás, állvány otthon felejtése). Szóval, így tessék majd hozzáálni ehhez a cucchoz és perkálni a mozipénztárnál. Mert ahol nincs ötlet, ott a technika istenéhez fohászkodnak.
Legutóbbi hozzászólások